Hogyan kell írni?

Ez tabu. Senki nem beszél róla, senki nem tudja, mindenki csinálja. És, mellőzve a destruktív kritikát, ömlenek az elektronikus naplók a blogoszférából az otthonok online képernyőire. Minden egyes bejegyzés közzététele közelebb húz bennünket a WWW-hez, a világ virtuális verziójához(*). Ez a tulajdonképpeni Zion, amiről a Biblia, Bob Marley és a Matrix is beszélt. Felismertük a határainkat: nem tudunk ismerkedni "élőben", leplezve a tehetségtelenségünket, az analfabetizmusunkat, a pattanásokat a halántéknál. És legfőképpen a bunkóságunkat esik nehezünkre rejtegetni, illetve nem ismerjük a módszert, vagy a púder márkáját, ami elfedné a tekintetünk ürességét. Pedig pont ez lenne a találkozások lényege, hogy egymás tekintetéből a látás képességének boolean típusú változóján kívül (ergo lát vagy nem lát a fél akivel épp találkoztunk) mást is megállapíthassunk. Matematikailag leírva:

ahol ε az a legkisebb környezet, amelyet a homo defektus nem szeretne közzé tenni,ezzel hazudva magának biztonságot és függetlenséget (a köztudatban, mint intim szféra szerepel ez az ε). Gyakorlatilag arról van szó, hogy két intimszférányi távolságra kerülhessenek egymáshoz képest a találkozás egyedei. A világi élményekhez képest a VVV(ld.*) által úgy ismerünk meg, hogy az ε nagyobb, mint maga az i vagy a j, nagyobb az ismeretlen szféra, mint az ismert, mégis pároljuk magunkat az elégedettség és a népszerűség imaginárius illatában.

No de, visszakanyarodva Blogos filozófiai irányzatához, megismerünk, kifejezünk, reagálunk vagy épp katalizálunk, vagy titrálunk a szavaink által. Miért? Mert arra számítunk, hogy ha már teljesen kizsigereltük a bolygónkat, még mindig lesz egy világ ahova kimenekíthetjük szánalmas lelkünket a GV(**) vagy a GFM(***) elől? Vagy csak be akarjuk írni magunkat a történelembe, a világirodalomba, a filozófiába?(kb. 8 milliárd Blogos-követővel együtt, hogy mind különbözőek és mind egyéniségek legyünk?) Mégis hogyan, amikor még a helyesírás is nehezünkre esik? Amikor a muszáj még mindig muszály? Vagy épp ez a lényeg? Hogy helytelenségünkkel támasszuk alá a közönségességünket és mutassuk meg a világnak, hogy a nép költője hogyan növi ki magát? Hogy lesz a büdös kóbor kutyából olasz prosciutto? Valaki mondja el nekem is! Hogyan kell öröknek lenni és maradni? Hogyan kell könyv mellé alkoholt inni, hogyan lehet valaki kéklékeny és miért hisszük, hogy a saját "titkaink" átlátszatlan mistery box-ban tárolódnak azáltal, hogy feltálaljuk a blogoszféra disznótoros asztalán?

Tanítsatok meg írni, kérlek! Sztár akarok lenni, egyéni és eredeti, mint ahogy ti mindannyian!


Lábjegyzet:

(**)-Gazdasági Válság
(***)-Globális Felmelegedés